Az Amazon lobbistáit további intézkedésig kitiltották az Európai Parlamentből, miután az uniós törvényhozók adminisztratív és pénzügyi ügyeiért felelős belső testület egyhangú döntést hozott – írja az EUObserver. Az indoklásuk szerint az óriáscég nem működik megfelelően együtt az EP-vel.
Az Európai Parlament Belső Piaci Bizottsága jóváhagyta az EU Vámkódexének javasolt reformját, ami az első szavazás az 1968 óta legnagyobb vámügyi szabályozásról. A reform célja az eljárások egyszerűsítése és harmonizálása, valamint az e-kereskedelem exponenciális növekedése és a termékszabványok és -szabályozások fejlődése által támasztott kihívások kezelése – derül ki a testület közleményéből. A Temuhoz hasonló olcsó rendelési platformok is célkeresztbe kerülnek.
Csütörtök este arról döntöttek az uniós tagállamok és az Európai Parlament illetékesei, hogy a kilenc pályázó közül Frankfurtban lesz a székhelye az EU új pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni intézményének.
Az Európai Parlament biztonsági és védelmi albizottságának (SEDE) tagjainak két eszközén is hackertámadásra utaló nyomokat találtak. Az EP ezért a testület valamennyi tagjának telefonjának ellenőrzését rendelte el a lehetséges kémprogramok miatt.
Módosulnak a közlekedési előírások és követelmények, miután az Európai Parlament és az EU Tanácsa között politikai megállapodás született a nem közúti járművek és berendezések szabályozásáról. A közutakon használható különböző mozgó gépek – többek között daruk, betakarítógépek, targoncák és hóeltakarítók – engedélyezési folyamata és felügyeleti rendszere is megváltozik. Így az Európai Bizottság tavalyi előterjesztése szerint a 27 eltérő nemzeti jogszabály helyébe egy egységes és harmonizált keretrendszer lép, elősegítve a zökkenőmentes egységes piac kialakulását.
A brüsszeli politikai tájkép átformálása érdekében Európa néhány prominens jobboldali személyisége - az olasz Giorgia Meloni vezetésével - aktívan próbálja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és a Fideszt az Európai Parlamentben a soraikban tudni. A Meloni, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök és a magyar kormányfő közötti megbeszélések arra utalnak, hogy Orbán Fidesz pártja csatlakozna az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához. Ennek a szövetségnek azonban feltétele az az elvárás, hogy a magyar kormány több területen is a pártcsalád álláspontjához igazítsa a saját különutas véleményét. A Fidesz tagjai szerint csak az EP-választások után lesz egyeztetés arról, hogy belépjenek az ECR-frakciójába.
Az Európai Bizottság holnap, kedden, támogatni fogja azt, hogy 2040-ig köztes klímacélként 90%-kal mérséklődjön az EU kibocsátása az 1990-es szinthez képest, és azt is támogatni fogja, hogy ehhez vegyék figyelembe a szén-dioxid megkötési és tárolási technológiák hatását - tudta meg az EUObserver. Fontos, hogy a Bizottság a gazdatüntetések hatására és egyéb okok miatt nem rendelettervezettel áll elő, hanem egy sokkal puhább hatású kommunikációval, amely egyfajta iránymutatást jelent, és három forgatókönyvet vázol majd fel a 2030 és 2050 közötti köztes klímacél eléréséhez.
EUObserver.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz vezetője bejelentette, hogy csatlakoznak az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjához az EP-ben, de csak a választások után.
Az Európai Parlament közölte, hogy vizsgálatot indít egy orosz nemzetiségű lett képviselő, Tatjana Zdanoka ellen, akit egy tényfeltáró cikkben azzal vádoltak meg, hogy az elmúlt két évtizedben Moszkvának kémkedett.
Az orosz The Insider oknyomozása szerint Tatjana Ždanoka, az Európai Parlament lett képviselője legalább 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) beépített ügynökeként tevékenykedik. Az újságírók által megszerzett és hitelesített, kiszivárgott e-mailek arra utalnak, hogy Ždanoka már 2005 októberében kapcsolatban állt Dmitrij Gladejjel, az FSZB szentpétervári tartótisztjével.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalása komoly figyelmet fordított a magyar uniós források ügyére, de az erős nyelvű állásfoglalásnak közvetlen kihatása nincs a még befagyasztott közel 21 milliárd eurónyi magyar EU-pénzre. A decemberi döntés, mely 10,2 milliárd eurót oldott fel a jogszabályi reform hatályba lépése után, most politikai szinezetet kapott az EP-választások előtt. Az Európai Bizottság állítja, hogy a jogállamisági kötelezettségeik miatt nem köthettek és nem is köthetnének politikai alkut a magyar kormánnyal. A magyar kormánykommunikáció azt hangsúlyozza, hogy nem hajlandó engedni a migráció és az LMBTQ-ügyek terén, miközben Brüsszel szerint ezek a viták csak minimális összegű forrást blokkolnak. Az Európai Bizottságnak most keménynek és együttműködőnek kell lennie egyidejűleg, hogy elkerülje az uniós feszültségeket: egyszerre legyen szigorú és kooperatív az Orbán Viktor vezette kabinettel az EP-választások előtt.
Az Európai Parlament nagy visszhangot kiváltó határozatban ítélte el a magyar kormányt, állítva, hogy az Európai Unió alapértékeinek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket tesz a budapesti fél. Az állásfoglalás ezzel együtt az Európai Bizottságot is elmarasztalta, amiért tavaly decemberben teljesítettnek vették az igazságügyi reformmal a horizontális feljogosító feltételeket. Az EP-képviselők többsége szerint viszont a 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást megnyitó döntés megalapozatlan. Bár a mostani strasbourgi döntés megkavarja a kormány és az EU közötti vitát, kötelező érvénye nincs, inkább a nyári EP-választási kampány nyitányának tekinthető.
Az Európai Unió számára kulcsfontosságú tervét mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egész intézményrendszert érintő átfogó reformról. A javasolt átalakítást alapvető fontosságúnak tartják az EU működőképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében, különösen akkor, amikor az EU 30 vagy még több tagállammal bővül.
Óriási többséggel, 496 igen, 70 ellenszavazat és 64 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament azt a határozatot, amely bírálja a Fico-kormány által kidolgozott büntetőjogi reformot - írja a Paraméter.sk. A határozat szerint a tervezet sérti a jogállamot, és figyelmeztet arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Ügyészség is aggódva figyeli az elfogadását.
A magyar források mindaddig zárolva maradnak, amíg Magyarország nem teljesíti az összes szükséges feltételt – jelentett ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök az Európai Parlament előtt mondott beszédében. Az elmúlt időszakban a képviselők többször is követelték, hogy a Bizottság ne fizessen Magyarországnak a befagyasztott kohéziós forrásokból, valamint a helyreállítási alapból. Von der Leyen szerint csak az igazságügyi reform miatt feloldott 10,2 milliárd euróhoz férhet hozzá Magyarország, és ez addig így is maradhat, amíg a kormány nem tesz megfelelő lépéseket. Az EB-elnök szerint most egy egységes EU-ra van szükség, valamint bízik abban, hogy megállapodás születik Ukrajna támogatásáról.
Az Európai Parlament ötpárti állásfoglalásban szólítaná fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy vizsgálják meg a magyar kormány súlyos és folytatólagos uniós értékkel szembeni politikáját. A tervezet burkoltan bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti a bizottságot, miközben az ötpárti támogatás azt sugallja, hogy a plenáris szavazás eredménye előre kiszámíthatónak tűnik, és követelni fogják a képviselők, hogy induljon meg a 7. cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben – számolt be a Szabad Európa.
Közös nyílt levélben kérték az Európai Parlament képviselőit az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács gyalogos, kerékpáros és közlekedési dolgozói munkacsoportjai, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak a kisteherautó-vezetők szakmai képzésére. Az ETSC azzal érvel, hogy a kistehergépjárművek által okozott balesetek számának növekedése indokolja a hasonló szigorúságú szabályok bevezetését, mint az autóbusz-vezetőknél.
Kedden az európai parlamenti képviselők szavaznak az Erasmus-program jövőjéről, de komoly vita bontakozott ki: a jobbközép Európai Néppárt (EPP) a szélsőjobboldali képviselők támogatásával kezdeményezte a jogszabály szövegének módosítását, amelynek célja az Erasmus-program előnyeinek kiterjesztése Magyarországra is, amely jelenleg nem fér hozzá a programhoz. Eközben Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter arra kérte Miskolc ellenzéki polgármesterét, aki a helyi egyetem kuratóriumának tagja, hogy álljon ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer mellett.
A magyar kormány a jelek szerint elfogadja az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát, így a februári rendkívüli EU-csúcson elindulhatnak az EU-segélyek Ukrajnának. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan nagyon sok követelést fogalmazott meg a támogató szavazatáért, de a szerdán elfogadott közös tagállami álláspontba ezekből kevés dolog derült be. A Bloomberg szerint a magyar meghátrálás megnyithatja az utat Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártszövetséghez való csatlakozás előtt: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ugyanis az ukrán támogatások megszavazását szabta árul a szövetségbe való belépéshez.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
